Szervestrágya

Ha a talaj már elő van készítve, megfelelő a kémhatása is, kitakarítottuk és fellazítottuk, és nem utolsó sorban a tervezett időrendbe is beleférünk, ideális lenne szervestrágyával indítani, hiszen abban minden szükséges tápanyag megtalálható. Ehhez szükséges a megfelelő szomszédság vagy elérhető távolságban egy állattartó gazda, és némi munkával jövendő pázsitunk megfelelő környezetben kezdheti az életet.

Komposzt

Hasonlóan ajánlott a komposzt használata, ideális esetben magunk vagyunk a komposzt előállítói, és akkor itt nyitott kapukat döngetünk, ha nem, olvassák el a komposzt készítéséről szóló fejezetet. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni a szervestrágyák vagy a komposzt használatának fontosságát a műtrágyákkal szemben, de mindenkinek fel kell mérnie a saját lehetőségeit, elérhetőségeket, szállítási opciókat is. És ne feledjük, hogy a szervestrágyák hatásukat alkalmanként három-négy hét alatt fejtik ki –miután a talajba beleforgattuk.

A talaj típusa

A talaj kiválasztásakor nem akartuk túl sok számmal terhelni az olvasót, de ha már itt tartunk, pár mondat erejéig térjünk vissza a talaj vastagságára. A pázsitfű alatti termőréteg igazán jónak mondható vastagsága 20-30 centiméter, de legalább 15-20, ugyanis ha nem elég vastag a pázsit alatti rész, a gyökerek nem tudnak kifejlődni, ha meg közel van az agyagos, netán köves réteg, a gyökerek elázhatnak, ami újabb bajok forrása lehet.

Kép – Kiszáradt foltok: tápanyag- vagy vízhiány, rossz keverék is lehet az oka

Trágya összetétele

Visszatérve az indító trágyázására, több lehetőségünk van, és szakirodalma is van bőven a témának, épp csak arra kell figyelnünk, hogy a különböző műtrágyakeverékeket forgalmazók – érthető módon – a saját keverőarányaikat tartják és kínálják, mint üdvözítő megoldást, azt viszont tudnunk kell, hogy a felelőtlen trágyázással tönkre is tehetjük a talajunkat!

Abban mindenki egyetért, hogy szép gyep neveléséhez három elem jelenléte feltétlenül szükséges:

  1. nitrogén;
  2. foszfor;
  3. kálium.

Az induláskor nagyobb arányú legyen a foszfor, ősszel meg a kálium, viszont a nitrogén jelenléte mindig szükséges, írják a szakik.

Milyen trágyát vásároljunk?

A legegyszerűbb megoldás, ha célzott gyeptrágya-keveréket vásárolunk, amire a forgalmazó értelemszerűen ráírja, hogy a különböző alkotóelemek milyen arányban találhatók benne, és azt is, hogy milyen időszakban célszerű használni. Ezen kívül ma már szélesült a kínálat, a szervestrágyák, a komposzt és a műtrágyák mellett megjelent a környezetkímélő pellet, különböző granulátumok, lassan oldódó kőzetek. Ezek közül a pellet hőkezelt trágya, és a már létező gyepbe nem lehet beleforgatni, viszont vannak mikroelemeket és granulátumokat tartalmazó szerves gyeptrágyák, illetve biológiai szerves szenet tartalmazó készítmények. Mindezt azért soroltuk fel, mert tudni kell, hogy bizonyos olcsó műtrágyákkal látványos eredményeket lehet elérni, ugrásszerűen megnő például tőlük a fű, de mivel csak gyorsan felvehető nitrogént tartalmaznak, lassan elszívják a talaj termőerejét, megbontják a mikrobiológiai környezetet.

Káros-e a műtrágya és káros-e az előállítása?

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a műtrágyázás alapvetően nem káros, a műtrágyák nem tartalmaznak természetidegen anyagokat, viszont, amint korábban is írtuk, a nem megfelelő termék használata miatt tönkremehet a növényzet, a talajunk, és kezdhetjük elölről az egészet. A műtrágya használójának azt is tudnia kell, hogy bizonyos műtrágyák savanyítanak, mások lúgosítanak, kiválasztásuknál ez fontos tudnivaló.

Azt sem akarjuk elhallgatni itt, hogy a műtrágyagyártás a világ teljes energiafogyasztásának mintegy 2–3%-át teszi ki, gyártás közben nagy mennyiségű üvegházhatású gáz és por keletkezik, mindezek mellett a Föld lakossága jelentős részének nem tudnánk élelmet termelni műtrágyák, tápanyagok és növényvédő szerek nélkül. Kertünkben, földjeinken, ha vannak, arra kell törekednünk, hogy a környezetre legkevésbé káros eszközöket, módszereket használjunk, a lehető legjobb kompromisszumokra törekedjünk, ám tudnunk kell, hogy a politika gyakran még csak megközelítő jó helyzetben sincs. Amikor egy többmilliós, vagy többszázmilliós népességet kell élelmiszerrel ellátni, a megoldások sokszor nem szívderítőek.

Kép – Mohás gyep: árnyék, savasodás, rossz szellőzés is lehet az oka

Gyep telepítésekor viszont az is a mérlegre kerül, hogy egy ember napi oxigénszükségletét 60 négyzetméternyi gyepszőnyeg kitermeli, ugyanakkor fontos szempont a pázsit hűtő hatása, természetes hűtőközegről lévén szó. Forró, nyári hónapokon a gyep hőmérséklete a csupasz földnél kb. 7,5 fokkal alacsonyabb is lehet!

Érdekességek – Pleisztocén Park

Többek közt ezen alapszik a szibériai Kolima folyó partján a Szergej Zimov ökobiológus kezdeményezésére létrehozott Pleisztocén Park ötlete. A parkot betelepítették nagytestű növényevőkkel, azzal a szándékkal, hogy azok segítségével visszaalakítsák a mocsaras tundrát füves sztyeppévé. A kezdetben csupán 150 négyzetkilométeres területre telepítettek jakot, rénszarvast, pézsmatulkot, bölényeket, jakut lovakat, jávorszarvast, kalmük teheneket, juhokat, olyan fűevőket, amelyek valaha őshonosak voltak a vidéken. Nem titkolt tervük, hogy a most teljes gőzzel folyó kutatások eredményeként pár évtized múlva gyapjas mamutokat is hozhatnak a környékre. Mindennek a célja pedig az, hogy megfékezzék a permafroszt gyors felolvadását, ami katasztrofális hatással lenne környezetünkre. Számítások szerint 500 gigatonna szenet tárol a fagyott talaj, amit ha nem tartunk hidegen, felszabadulhat a légkörbe, ezért harcol Zimov a szibériai Cserszkijben, és ezen dolgozik a kísérlettől megihletve egy svéd-orosz kutatócsoport is. További részleteket a https://pleistocenepark.ru/ oldalon lehet olvasni. Egyébként adakozni is lehet, akinek a zsebe engedi, ugyanis legnagyobb valószínűséggel felmenőink pusztították ki a környéken a mamutokat, hozzájárulva a füves puszták elmocsarasodásához.