Miután egy tökéletes terv birtokában előkészítettük a talajt, bevetettük az általunk legjobbnak tartott fűmagkeverékkel, és frissen zöldell a gyepünk, aligha dőlhetünk hátra. A munka nagyja még hátravan, hiszen a rendszeres fűnyírástól javul a gyep szerkezete, szép, erős és egészséges lesz. A kibújt fűszálak ha elérték a 6-8 centiméternyi magasságot, máris hozzáfoghatunk az első nyíráshoz. 3-4 centiméternyire vágjuk le, az árnyékos helyeken ne nyírjunk 5 cm-nél rövidebbre – ennyit az indulásról.

Ha vékony szálfű, magas perje az állomány java része, akkor ne 3 centiméterre vágjuk, mert  visszaszáradhat, jó lesz annak a 4-5, nyáron pedig a 6-7 centiméter is. Amennyiben oldalirányban bokrosodó, azt tarthatjuk 3-4 centiméteren, odafigyelve a talaj nedvességtartalmára is. Jó irányban haladunk, ha rendszeresen nyírjuk a gyepet, alkalmanként 2-3 centimétert vágva ki belőle, ami a teljes hosszúság egyharmada legyen. És ezzel válaszoltunk a mikor kérdésre is, hiszen a fűszálak hosszából kikövetkeztethető a következő nyírás ideje.

Nyíráskor, ha eszünkbe jutna, hogy a rövidebb fűvel megspórolhatunk, kiugorhatunk egy-egy munkálatot, felejtsük el: a hosszabb szálú fű hosszabb gyökeret növeszt, több tápanyagot és vizet képes felszívni, ettől sűrűbb lesz a gyepszőnyeg, a gyomoknak kevesebb esélyük lesz elszaporodni.

A fentiekből kiderül, hogy nem lehet mindenki számára érvényes időbeosztást megállapítani a nyírások idejére, az a gyep állapotától függ. Ősszel vághatjuk rövidebbre, de ne menjünk 4 cm alá, a legutolsó nyírást ha jól időzítjük, könnyebben átvészeli gyepünk a telet.

Mivel nyírjunk? A kézikaszától a robotfűnyírókig széles skálából válogathatunk, ennek majd külön fejezetet szentelünk, mindenki a maga területe, gyepje, tapasztalatai szerint válassza ki az eszközt, de bármelyiket választjuk, legyen borotvaéles a kése, pengéje, vágó része.

Jó kérdés, hogy hagyjuk-e a nyesedéket lehullni, hiszen javíthatja a talaj minőségét, de ha mohásodásra hajlamos a gyepünk, inkább menjen a komposztba. Nem azért, mintha megcáfolni szeretnénk az eddig leírtakat, idéznénk pár mondatot abból, amit Bernd Rogge, a világ egyik legnagyobb parkjának, a 427 hektáros Müncheni Angolkertnek a főkertésze mondott a gyepjük kezeléséről a munich.travel riporterének (https://www.munich.travel/en/topics/sports-leisure/nothing-is-greener). Rogge állítása szerint az óriási és kegyetlenül taposott park gyepét (hétvégeken 400.000 látogatójuk is van, akik nem feltétlenül az ösvényeken közlekednek) évente 80-100 zsáknyi tízkilós fűmagkeverékkel újítják fel, nem trágyázzák, nem öntözik, de gyakran nyírják, májusban és júniusban hetente kétszer is.

A Müncheni Angolkert Ludmiła Pilecka fotóján

https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3367334